Junius, a figyelő

Írta:  Allen Varney
  • Betűméret
Értékelés:
(0 szavazat)

A legtöbb törpe otthonában van egy kis szobor a konyhában. Amikor a törpe gyerek engedetlen, a szülők ahelyett, hogy megütnék őket (ahogy a humánok, a trollok, vagy az orkok teszik), csak szomorúan ránéznek a szoborra. 

A hatás nem marad el, a gyermek szinte azonnal szót fogad. Íme, a szobrocskák története a gyermekmese-mondó, Torbassas Trentwind értelmezésében. Bár csak a többi Névadó faj is átvenné a fegyelmezés eme civilizált módját.

 

 

Sok évvel ezelőtt, amikor a törpék először kezdtek fémek után kutatni, a bányászat életveszélyes üzlet volt. Veszélyes gázok, sziklaomlások és  a föld mélyében élő szörnyetegek sok bátor bányász életet vették el. Ma már fejlett tudásunknak köszönhetően a bányászat sokkal biztonságosabb, hála legyen érte Lochostnak. 

Az egyik legrégibb rézbányát Throálban sziklaférgek tartották rettegésben. Ezt az undorító teremtményt a törpék mostanra már szinte teljesen kiirtották. 

Kezdetben a Figyelők (azok a törpék, akik túl fiatalok voltak a bányászathoz) őrködtek, hogy a férgek ne törhessék át a falakat és sodorják veszélybe a bányászok életét. Ha ez mégis megtörtént, figyelmeztették társaikat.

Egyszer, egy nagyon fiatal törpe, Junius titokban beosont a bányába, ahol az apja dolgozott. Észrevette, hogy a Figyelők elaludtak, de ahelyett, hogy felébresztette volna őket, úgy döntött átveszi munkájukat. 

Amikor megjelentek a sziklaférgek, figyelmeztette a bányászokat, megmentve ezzel apja és a többi bányász életét. 

 Tragikus módon Juniusnak nem sikerült megmenekülnie, de az emléke megmaradt e kis szobor formájában. Figyeli a gyermekek jó és rossz cselekedeteit, s jelenti azokat a Szenvedélyeknek.

   

 

(Ford.:a sziklaférgekért lapozd fel a  Crystal Raiders kiegészítő 145.oldalát)

 

 

Hozzászóláshoz kérünk, hogy regisztrálj a weblapon, vagy jelentkezz be!