A természetes veszélyekről

Mivel a dzsungel nagyon közel van, elég sok kisméretű és nem túl kisméretű állat költözött be a városba. A leggyakoribbak ezek közül a nem-Névadó lakosok közül a szúnyogok. Ezek az apró rovarok vért esznek, túl kis mennyiséget szívnak ki ahhoz, hogy észre lehessen venni, de a csípés bepirosodik, bedagad, és förtelmesen viszket két-három napig. A szúnyogok felhőkben közlekednek több százan, és a városon élősködnek. Ha támadnak, az megkínozza a legtapasztaltabb utazót is. Valamilyen okból kifolyólag úgy tűnik, hogy nem bántják az orkokat. Talán a vérükben van valami, amit nem szeretnek, az oka ismeretlen. Sok ember szeretné megtudni. Két növény van, ami hasznosnak bizonyult ellenük, az egyiknek a leve visszataszítja a dögöket, a másiknak a leve pedig enyhíti a viszketést. A helyi gyógyszerészek/alkimisták árulják ezeket. Mindkét növény leve csípős és ragadós, egyesek szerint majdnem olyan rossz, mint a rovarok, amiket távol tartanak vele.

A városban apró narancssárga gyíkok is élősködnek, amiket a helyiek spoográknak hívnak. Az épphogy 8-10 centi hosszúra megnövő spoogra imádja a sót. Emiatt a mosatlan ruhák közé másznak, és izzadságfoltokat keresnek, csapatokba verődnek szárított hús után kutatva, és általában olyan helyeken vannak, ahol nem örülnek nekik. A harapásuk fel sem tűnik, még a legapróbb és leggyengébb Névadónak sem, ezért elég egyszerű bánni velük – csak odébb kell őket lökni. Elkapni őket viszont már más tészta. A spoográk úgy mozognak, mint a villám. Az idegesítő lények gyakran a leggyorsabb kezek elől is elmenekülnek. Az utazóknak nem árt rendesen kirázni a csizmájukat reggelente, mielőtt felveszik, és elzárni az élelmüket és egyéb törékeny felszerelésüket egy masszív fa- vagy fémládába.

A mérges kígyók alkalmanként kikúsznak a dzsungelből. Bármilyen árnyékos vagy hűvös, dohos helyet a dzsungel környékén óvatosan kell megközelíteni. Egy alvó hüllőt megzavarni veszélyes dolog. A nagyobb kígyók harapását általában lenmaglisztes borogatással lehet kezelni, de óvatosan kell bánni az apróbb, fényes kígyókkal, amiket kyrellnek hívnak. A harapásuk egy trollt is leterít három lélegzetvételnyi idő alatt. A kyrrelt jellegzetes, sárga és vörös sávokkal elválasztott fekete csíkjai  könnyen felismerhetővé teszik.

A pókok mindennaposak Servalenben. A lakosok óvatos de barátságos kapcsolatot tartanak fenn velük. Míg néhányuk mérgező, és megsebezhet, vagy akár meg is ölhet egy Névadót, annyi más bosszantó rovart falnak fel, hogy inkább békén hagyják őket, hadd üldözzék a zsákmányaikat. A nem mérges pókok tojászacskóit megkeresik, és biztonságos helyre rakják a kocsmákban és boltokban, abban reménykedve, hogy a kikelő pókok majd ott maradnak, és segítenek megszabadulni a szúnyogoktól és a legyektől. Az utazónak nem árt odafigyelni, hogy viselkedik egy pókkal, és megkérdezni, mielőtt megölne egyet.