Kint éppen elállt az eső. A friss illat nem halványult még el a levegőben, a mennydörgést még hallani lehetett a távolban, s az éjszakát véletlenszerűen szaggatták szét a villámok. A vihar nagyobb tömeget hozott a Fakó Fátyolba.

Ez idő alatt a meleg, száraz fogadóban volt a városka nagyobb része, de a beszélgetők egy része egyértelműen nem tartozott közéjük. Néhány hangoskodó adeptus egy külön csoportot alkotva vitatkozott. A hangerejük nem tette szükségessé, hogy bárki is hallgatózzon: amúgy is mindenki hallotta minden egyes szavukat

- ...és hozd el a Maluviad Sólyom füstképző szerveit. - Cledzo elismételte a társainak.
Amíg a pikáns, forró hús mellett ültek, ami mindenkire szívderítőleg hatott volna, ők nyugtalannak, és gondterheltnek látszottak.

A Trubadúr egyszerűen fejezte ki legújabb patrónusuk szükségleteit. A szavaira csupán vicsorgást kapott válasz gyanánt.

- Még egy keresés és hentelés. - gúnyolódott Bel, miközben csalódottan dobta a kenyér egy darabját az asztalra.

Ha nem lemészárolt állatnak a része kell, akkor ritka fű és orchidea. Miért kellenek ezek a varázslóknak?

A Harcos rossz kedvében volt, mint minden kaland előtti éjszakán. Bel és Cledzo ösztönösen Lyannát kereste a válaszért, aki nyilvánvalóan meglepődött a hirtelen figyelmen és körül nézett, hogy lássa, van e valaki mögötte.

- Huh? Mit gondolsz? - kérdezte miután nem talált ott senkit.

Cledzo kiterjesztette karjait, és dallamos, leereszkedő elf hangon kezdett beszélni:
- Ugye nem azt mondod, hogy minden barsaive-i varázsló tud valamit, amit te nem, Varázsló?

A nő késlekedett a válasszal.

- Akkor mondd el nekünk: Miért akarnak folyton ilyen különös dolgokat? - kérdezte ismét, ezúttal a Harcos hangját és viselkedését utánozva.

- Hát nem egyértelmű? - válaszolta Lyanna, majd elakadt. - Ez egyértelmű.. csak nem érthetitek.. ti ezt egyáltalán nem érthetitek.

- Hát, te se érted, azt mondanám. - kapcsolódott be Gahdrik végül a beszélgetésbe.

Ha volt olyan dolog, amit mindnyájan tudtak,ha az öreg ork Lovas bekapcsolódott egy értelmetlen beszélgetésbe, az többé már nem volt értelmetlen.

- Neked miért nincs szükséged ilyen dolgokra? -kérdezte Bel Lyannától.

- Mindig megölünk ezt, vagy azt, de ha a lény része nem ér semmit a piacon, akkor neked sose kellenek a részei.. félre ne értsd.

Lyanna nem hagyta hogy megzavarják. Elege volt a beszélgetésből, és egy Varázsló nem engedheti meg, hogy zaklassák, így felállt, s elhagyta az asztalt. Az igazság az volt, hogy nem tudott olyan okot mondani, amiért állati szerveket keresne. Hacsak azt nem, hogy jó látni pár csupor porított witherfang mérget a laborban, de ez az ok elég valószínűtlennek tűnt. Miért keresnek mégis mindig ilyen dolgokat????