Tartalom
Farrami Nekewod Vadmestertől, Jaspree Gyermekeinek kutatójának anyagaiból válogatta.
Kaela, Junior Tisztviselő, Állatvilág Terme, Feljegyzések Csarnoka
A Servos Dzsungelben lakó t'skrang-ek egy eddig nem látott állat maradványait mutatták meg nekem. Az ő beszámolójukból állítottam össze a lény leírását, a Könyvtár olvasóinak művelődésére:
A dzsungel t'skrangek által t'sagos-nak nevezett állatot még nem sikerült állattani osztályozásba sorolnom, egy biztos Jaspree gyermekeinek egy kiváló példányához volt szerencsém.
Az állat egy óriási meztelen csigára hasonlít leginkább, amikor előbújik rejtekéből, mégsem valódi csiga. A kifejlett példányok négy méter hosszúak, hengeres testük egy törpe tenyérnyi átmérőjű. A test színtiszta izom, a bőrük pedig nyálkás, ami segíti őket gyors, kígyózó mozgásuk közben. A bőrük színe a világos vajfehértől a halvány sárgán és a karamell barnán át a sötét barnáig terjed, alfajtól és élőhelytől függően.
Lapított fejrészükön, a fej "élén" kisujjnyi tapogató szemölcsök és a két mogyoró nagyságú szem van. A szemek mozdulatlan, szürke márványszerű golyók, amik mégis szinte minden irányban látnak. A fej alsó részén található a szájnyílásuk, ami az élesen redőzött bőrrel inkább tépi, szaggatja az áldozat húsát, mint harapná.
Ezek az állatok nem csupán dzsungelben élnek, viszont kutatásaim szerint a magas páratartalom befolyásolja a méretüket. Dzsungelen kívül talált legnagyobb t'sagos alig volt nagyobb, mint negyed méter.
Merrox
Az állat ellaposodó farok részén található az a szerv, ami összekapcsolja az állatot a belső szerveivel, amiket a ,,csigaházában" hord. Amikor nem tapad hozzá valamihez, ez a szerv leginkább egy rojtos bőrből készült koronára hasonlít. Ez vezet a "fészekhez", ami egy körülbelül egy méterszer egy méteres alsík, ahol az állat sérülékeny részei, és szaporítószerve rejtőznek. A "fészek" nyílása egy tárgyban van, amit az állat mindenhová magával visz a hátán, ezért megfelelő méretűt készít magának. A tárgy általában ugyanolyan széles és hosszú, mint a felnőtt állat átmérője. Anyaga legtöbbször valamilyen a természetben talált mágikus anyag, vagy egy mágikus élőlény maradványa.
Az állat hímnős, tehát akár magától is képes szaporodni. A petéi először "fészkében" egy külön zacskóban fejlődnek. Egyszerre 6-12 darab petét rak. Amikor közel kerülnek a kibújáshoz, az anyaállat a pár centis kis lényeket erre a világra rakja le, de többet már nem foglalkozik velük. A kis állatoknak csak pár napjuk van arra, hogy egy olyan mágikus anyagot találjanak maguknak, amiből megépíthetik "fészküket". Ha nem találnak semmit, ami alkalmas lenne erre a célra, akkor védtelenül néznek szembe a többi ragadozóval, s várhatóan hamar elpusztulnak. Bár dögevésre is ráfanyalodnak, ha a közelben nincs megfelelő élelem, az élő, friss húst jobban szeretik. Leginkább mágikusan aktív állatokra vadásznak, és félelem nélkül mennek neki az adeptusoknak is. A nem adeptus Névadókat pedig a mundán állatokhoz hasonlóan békén hagyja.
Az állat, amikor nem vadászik vagy mozog éppen, a "fészkébe" húzódva vár. A zsákmány felbukkanásakor, szemmel követhetetlen gyorsasággal csap ki a házából, és csupa izom testével a földhöz löki a célpontját, ahol már képes öklömnyi darabokat kitépni a testébol.
A dzsungel t'skrangek szerint meglepetésszerű támadása miatt igen veszélyes a lény, és még az ő vadászaik is nehezen találnák meg. Ha visszahúzódik a házába, akkor az állat nyálkáján kívül semmi nyoma nem marad annak, hogy az adott tárgy egy t'sagos otthonául szolgál.
Ha valaki képes mégis megfogni és megölni az állatot, akkor levághatja azt a szervét, ami továbbra is a nyitva tartja a "fészekbe" vezető nyílást. Annak ellenére, hogy a "fészek" használata korlátozott a nyílás méretéből adódóan, mert csak kisebb tárgyakat lehet belerakni, és rendet sem lehet nagyon benne tartani, a vándorló adeptusok és kereskedők mégis nagy becsben tartják.