Ahogy végigmentek Jerris koszos utcáin egy olyan helyet keresve, ahol leöblíthetitek az út porát, egy kétszintes faépület tűnik fel előttetek. Az épület tetején árbocrúd áll, amiről enyhén rothadó kötélzet lóg. A halovány, félig lekopott cégér egy hajót ábrázol. Fénykorában égi hajó lehetett, repülni valószínűleg már nem fog, mivel egy számotokra ismeretlen erő félig a földbe temette. Ahogy közeledtek, két Névadót pillantotok meg, akik rövidkardokat csattogtatva küzdenek egymással. A többi járókelő rájuk se hederítve folytatja útját. Ti is hasonlóképpen tesztek; elindultok a fogadó ajtaja felé, kinyitod, majd beléptek.

Szemeitek lassan hozzászoknak az öreg világítókristály lámpások tompa fényéhez. Ezek mind különböző formájúak, valószínűsíted, hogy réges régen különféle égi hajókon lóghattak. A fából készült, sárgarézzel díszített pult mögött egy hatalmas troll áll. A vendégek kis csoportokban ülnek, csendesen beszélgetnek, mialatt a felszolgáló lányok egyik asztaltól a másikig viszik az ételt, italt. A sarokban egy zenész pengeti hangszerét, s hozzá egy vitorlásdallamot fütyül.

Kötéllétrák, és hálók lógnak a falakon, öreg hajóharang és különböző égi hajókból származó felszerelések díszítik a belső teret. Egy pincérnő, akinek a munkaruhája egy szoros nadrágból és deréktájon megcsomózott laza ingből áll, tetőtől talpig végigmér titeket, és megkérdi: - Pajtik, nektek meg egy asztal kéne?

Az étlapot tekintve hamar rájössz, hogy a hely nem drága, az egyszerű étkek, mint a sajt, kenyér, hús és gyümölcs három rézbe kerül. Ha még húst is szeretnél mindezekhez, netán egy korsó sört, akkor az már egy ezüstöt kóstál. A korsó sör és a kancsó bor egy árban van: fél ezüst. Az egyetlen különlegesség, amit az étlapon találsz az a yarg (egy ezüst egy kancsónyi). Ez egy igen erős likőrfajta, amit - mondanom sem kell - főleg égi hajósok és égi rablók kedvelnek.

A szállás is hasonlóan olcsó: aludhatsz függőágyban a közös helységben (5 rézért egy éjszakára), vagy egyágyas kicsiny szobákban, amiben egy ágy, egy láda, és pár apróság van, de mindez már egy ezüstöt kóstál. Két ember is aludhat egy ágyban, de ennél többnek már túl kevés lenne a hely.

A fogadó tulajdonosa egy bizonyos Árbocjavító Borignak nevezett Égi Rabló, aki az Alkony Csúcsokból érkezett ide. Hajója évekkel ezelőtt lezuhant a Pusztaságban. Ő csodával határos módon túlélte a zuhanást, és sok viszontagság után félholtan esett be Jerrisbe. Megnyitotta fogadóját, és sose játszott el a gondolattal, hogy visszatérjen a hegyek közé, azóta még a várost sem hagyta el.

A fogadó egy órával napkelte után nyit, pontosabban akkor, amikor sikerül Borignek letántorognia a szobájából, felrugdosnia a legénységét, és kinyitnia az ajtót. Zárás éjfél körül van. A vendégek ezután visszavonulnak a szobáikba, vagy a közös helységben alszanak.