Tartalom
Chorrolis színrelép
Ez a jelenet már a kaland végének közeledtét jelzi. Eljövetelének idejét a játékosok tettei és a doboz mozgása határozza meg. Általánosságban, a találkozást arra a szakaszra időzítsd, amikor a dobozért folyó küzdelem elérte tetőpontját, talán akörül, amikor az első vércseppek a porba hullnak. Torgak emberei és Archiana megmaradt követői már készén állnak a harcra, a játékosokkal együtt, akik ekkor már a harc közepén találják magukat. Lehet, hogy már náluk van a doboz, és annak korábbi tulajdonosa próbálja erővel visszavenni, vagy éppen a játékosok próbálják valakitől megszerezni.
Alternatívaként, akkor léptesd a színre Chorrolis-t, amikor a doboz folyamatosan váltakozó tulajdonosai addig fokozzák ambícióikat, amíg az el nem ér egy már lehetetlen szintet, mint például: nem csak Barsaive, hanem az egész világ törvényszerűségeinek átírása, az összes Névadó szélszerzetté való átváltoztatása, vagy valami hasonló.
A kényelem érdekében, az alábbi leírás feltételezi, hogy a játékosok Torgak boltjában vannak. Akár üldözhették is Torgakot, miután ellopta a dobozt az előző jelenetben. Rajongók tömege is üldözheti őket. Elkezdhetnek keresni valamit, ami reményeik szerint hatástalaníthatja a dobozt. Amikor a tetőpont elérkezett, használd az alábbi szöveget, hogy tükrözd az események aktuális állását.
Előkészítés
(A következő, vastagon szedett részt hangosan olvasd fel a játékosoknak, vagy meséld el nekik.)
A boltban a fény bizonytalan, kivéve a dobozt. Világosabban izzik és sokkal színesebb, ahogy nézed, olyasmi fénnyel izzik, mint amikor a tüzet nézed egy gyémánton keresztül.
Akarod a dobozt, jobban, mint valaha. Gondolataiddal együtt a fény elkezd pulzálni. Mint egy jelzőtűz.
Fénysugarak lövellnek ki a dobozkából. Mindenki a falnak csapódik, és az aranyszínű hullámok végig fodrozódnak az áruval tömött polcokon. Ahol csak éri a fény a tárgyakat, minden jobbnak tűnik. A fűszeres hordó fája tisztának és újnak látszik, és a fenyő illata betölti az egész termet. A lándzsahegyek világosan csillognak, és az üvegtárgyak mintha drága kristályból lennének.
Majd minden rázkódni kezd, és néhány tárgy lassan elkezd úszni a levegőben. Egy, eddig számodra ismeretlen parfűm illatát érzed és a karodon égnek állnak a szőrszálak. Színek kavalkádja örvénylik előtted a levegőben, mintha egy függőleges víztükör lenne és valami a víz mögött, próbál a felszínre törni.
Motívumok és képek
Idézd fel a Szenvedély hatalmának és mágiájának képeit. Különös események történnek Chorrolis körül. Az adeptusok hirtelen visszaemlékeznek gyermekkoruk kedvenc játékaira. Gyűrűk és ékszerek ugrálnak véletlenszerűen a karakterek között. A karakterek ujjai viszketni kezdenek. Mindenki hirtelen őrjítő vágyat érez, hogy birtokolja azt, ami a közelében található.
A mesélő kihangsúlyozhatja Chorrolis sötétebb oldalát is, a kétségbeesett kényszert hogy a magáénak mondhasson dolgokat. Ez a kényszer örökké kielégítetlenné teszi és bizonyos értelemben szenvedni hagyja a Szenvedélyt.
A színfalak mögött
Chorrolis a legnagyobb számban jelenlévő Névadó faj alakjában jelenik meg, várhatóan ember, ork vagy troll formájában. A Szenvedély 40 körülinek látszik és testalkata arányosnak mondható,de kicsit alacsonyabb mint az átlag. Fekete szatén, arany szálakkal szőtt zekét visel, ami sohasem néz ki ugyanúgy, ujja gesztenyebarna arany csíkokkal, öve és csizmája fekete. Füleiben, nyakán, csuklóin és ujjain rengeteg arany ékszer, sokba holdkövet foglaltak. Derekán egy kicsi gesztenyebarna vakondokprém erszény lóg.
Chorrolis röviden, de annál keserűbben felnevet, és a dobozt figyeli.
„El is felejtettem ezt a kis játékszert” – mondja. Mindenki a fejében hallja a hangját mintha saját gondolata, hangja lenne.
„A sok parlainth-i kíváncsiskodónak köszönhetően előkerült, hogy előcsalja a vágyaimat. Talán bosszúságot éreztek, de ez csak engem csábított. Nekem eddig sohasem sikerült működésbe hoznom ezt a csecsebecsét, de biztosíthatlak titeket, törvényesen engem illet.”
Chorrolis körbekotorászik az erszényében és előhúz egy ősi thérai pergament, törvényes nyugtát, amely bizonyítja, hogy kifizette a 20 000 ezüstös vételárat. Elveszi a dobozt, és amint megérinti a dobozka ragyogása megszűnik, visszatér eredeti színéhez.
Az adeptusok röviden beszélgethetnek Chorrolis-szal, de mivel felfedte igazi alakját, nem fog velük alkudozni. Valamikor a kaland után azonban, Chorrolis egyik álcázott kvesztora felkeresheti a játékosokat, hogy megvásároljon tőlük valamilyen tárgyat, amit a Szenvedély észrevett és megkívánt. Chorrolis a dobozt semmiképpen sem adja el. Amit megvett attól soha nem válik meg, pedig a doboz mágiája rá nem hat.
Chorrolis-szal való társalgás során a játékosok megismerik űzött természetét, szüntelen kapzsiságát, és mély boldogtalanságát. A birtoklásért folytatott végtelen küldetése keserűvé és szűklátókörűvé tette.
Mindazonáltal udvariasan és megfontoltan beszél.
„Köszönöm szépen” – mondja a játékosoknak befejezésül. „Ha cselekedeteitekkel nem fokoztátok volna a Névadók vágyait a dobozkáért, a vérük sohasem forrt volna annyira, hogy ezzel magukra vonják a figyelmemet. Mindamellett, hogy jutalmat nem ígértem, nem engedhetem, hogy üres kézzel távozzatok. Tessék, itt egy rézérme.„
Minden játékosnak ad egy-egy rézpénzt, throáli érmék nem túl régi dátummal, de mégis fájdalmas arckifejezéssel válik meg tőlük.
Még ha a Szenvedély észrevesz egy nagyon kívánatos tárgyat, akkor sem marad és tárgyal tovább a jelenlévőkkel. Ujjának egy elegáns mozdulatával egy színes örvényt kavar és eltűnik. A hatás, ami a dobozt oly kívánatossá tette, vele együtt szertefoszlik.
Probléma megelőzés
Amikor már a Szenvedély megérkezik a mesélőnek könnyű dolga van, hogy a történetet jó irányba terelgesse. Mindenféle támadás ellene sikertelen, ugyan úgy mintha jutalmat akarnak kicsikarni tőle túszejtéssel vagy bármi más törvénytelen eszközzel. Kezének egy mozdulatával elkábítja a makacskodókat, vagy megszüntet bennük minden ellene irányuló érzelmet.